Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Hétköznapi csalódásaim

Cyclist riding a bicycle through an urban pump track

Egy sima hétköznap számtalan csalódást tartalmaz, mindannyiunknak. Nálam már kora reggel elkezdődik hisz amikor elindulok a biciklivel a hídon átkelve már érzem a nagyvárosi „jó levegőt” az autók után majd amíg várok a piros lámpánál sokszor mellém áll valaki aki dohányzik. A kerékpárút tele van olyan gyalogosokkal akiket ki kell kerülni, mellette pedig parkoló autókkal akik sofőrjei néha rám nyitják az ajtót. Mindig van egy adott szakasz ahol útfelújítás (vagy csövek cseréje) miatt át kell mászni egy földkupacon. A gyárban annyi minden történik, hogy már ezzel nem is untatok senkit, röviden a csicskáztatástól kezdve az olyan kollégák furcsa viselkedéséig akiket nagy ívben elkerülnék az utcán. Munka után sokkal nagyobb az autósforgalom így résen kell lenni, mert egy szakaszon a bicikliút szét van bombázva és nem lehet használni. Hazaérve a lift szokott vacakolni és akkor a legjobb ha úgy alakul hogy egyedül vagyok benne, hisz a járgánnyal teljesen elfoglaljuk (igen kitaláltátok, a kerékpártároló a földszinten tele van, nem használt biciklikkel). És így megy ez minden áldott nap. Néha majdnem minden jól alakul de ez nagyon ritka, szinte elhanyagolható. Az otthon töltött időm is megér egy külön bejegyzést, majd valamikor később…

Romina Power

Worker statue with hammer, plaque reading “МАРШ ТРУДА 1957,” industrial buildings behind

Ezt a bejegyzést nem Albano, kolléganőjéről szól hanem arról az amazonról aki furcsa módon nagyon szereti a férfias munkákat. Disznós Mariskára emlékeztet aki annak idején a bentlakásban dolgozott és sokszor lehetett látni amint a hóna alatt egy-egy zsákkal vitte a tápot a disznóknak. Főhősünk pedig olyan odaadóan melózik, hogy sok férfi megirigyelhetné. Pedig a surmók fejvadászhoz tartozik és tulajdonképp az sem érdekli, hogy a motorok amiket, összekalapál mire is használják (medence pompáknak amik, aszály idején tényleg luxusteaméknek minősíthetők). Este kilenc után van elemében igazán, pedig a többiek már fél lábbal kint vannak a gyárból de ő maradna még túlórázni is. Egyszerűen csodálatra méltó a sztahanovistasága amit én nem tudok értelmezni. De ez őt nem zavarja és mosolyogva hív tangózni akkor is amikor a kollégák már macskás videókat néznek. Mindezt asszisztálja Szándukán (a gyantázó gép masinisztája) és a vonal fenegyereke, „Chuck Norris” is.

Már akkor tudták a hatóságok…

Woman in a dark coat looking through binoculars at a busy street

Amikor valaki terrortámadást hajt végre, főleg Európában akkor a szomorú esemény után a hatóságok azt nyilatkozzák, hogy már a látókörükben voltak a tettesek de hát megtörtént ami megtörtént. Nálunk pedig a bűnöző aki molesztálja a családja tagjait esetleg megöli valamelyiküket a szomszédai mindig azt mondják a híradóban, hogy hát „olyan jó embernek tűnt”. Én is szeretnék titkos ügynök lenni aki megfigyeli a rossz arcokat de hát az a vonat már elment. Valami nincs rendben mert minden csak utólag derül ki, megakadályozni nem tudják a szörnyűségeket. Pedig a mai világban már szinte minden a rendelkezésre áll hisz ott az internet és az utcák tele vannak kamerákkal. Számtalan mozifilm és sorozat foglalkozik ezzel a témával de hát a való világ az más. Most láttam az Unabomber c. filmet amiben végig lehet követni, hogy miként válik egy elit egyetem, okos diákjából sorozatgyilkos. Egy kiáltványt is közzétett amit itt lehet elolvasni, magyarul. Tetszett a film de nem győzött meg igazán.

A nagyratörő víziló

Aki látta a Derült égből Polly c. klasszikust az már rögtön az elején [Figyelem spoiler!] jót röhögött a francia búvároktatón aki elmagyarázza a főhősnek, hogy ha víziló vagy akkor hiába fested be magad csíkosra azért hogy zebrának tűnj, úgyis víziló maradsz. Ha pedig kispénzű, kerékpárbuzi vagy (még akkor is ha Dél Floridában élsz) és Kínából rendelsz olcsó, karbon kerekeket a bicódra majd próbálod eltüntetni a logót a felniről de ezzel a manőverrel tönkreteszed csak azért, hogy higgyék azt, hogy valami drága nyugati márka. Röviden nem mered vállalni, hogy ki vagy ezért úgy viselkedsz mintha playboyként tengetnéd. Persze tisztelem mert mindezt dokumentálta a fenti videón (meg nem említve hogy egyáltalán miért). Én is így fogok cselekedni de ellentétben a főhőssel én vállalom a csóróságomat…

Szandukán újra és újra meglep

Stern officer in ornate black uniform before a gilded eagle emblem

Távolról egy intelligens embernek tűnik a kolléga de ha kissé jobban megismered akkor egyből beskatulyázod a furcsa emberek közé. Mindezt úgy hogy kérdezés nélkül mond és kapcsol össze olyan dolgokat amitől egyből kinyílik a bicska a zsebemben. A minap ketten futottunk össze a vécén és kézmosás közben tűnt fel, hogy nincsen meleg víz. Felhívta rá a figyelmet, hogy bizony elromlott a bojler én pedig megkérdeztem, hogy egyáltalán ki fogják cserélni vagy télen is hideg vízben fogunk kezet mosni? Azt válaszolta, hogy szerinte soha de a lényeg az, hogy Nicușor és Bolojan még ott vannak ahol vannak. Az első ami beugrott, hogy mi köze a két embernek a mi bojlerünkhöz? A másik pedig, hogy a második úriember volt sokáig Nagyvárad polgármestere és a saját bőrömön érzem, hogy mit tett a városért. De nem is ez a legszembetűnőbb hanem az, hogy nyíltan vállalja, hogy a szélsőjobboldallal kokettál. Sajnos, szép hazánk egyre jobban ebbe az irányba sodródik de más nyugati államok is. Sajnos a történelem ismételi önmagát a tudatlan kisembert pedig megtéveszti a sok baromság és őket fogja majd kormányra juttatni mert azt hiszi, hogy akkor majd jobb lesz…

Csővágó

Soha nem tudod, hogy mire számíts ha a japán óriásnál dolgozol, habár nem kellene már meglepjen a sok csicskáztatás1. A termelékenység és a hatékonyság netovábbja amikor egy átlátszó, műanyag 8 mm-es csövet méretre kell vágni mert ezzel öntik be a gyantát a motorokba. Biztos egy fél vagy automata gépre gondoltok amibe csak befűzik a csövet, beállítják a méretet és megnyomnak egy gombot. Nos nálunk a valóság egy kopott mérőléc és egy nem megfelelő kézi vágó (ami a drótok elmetszésére jó) ráadásul mivel kör alakban van felcsévélve ki kell nyújtani és nem tudod egyenesen elvágni. Legalább egy olcsó kézi szerszámot vennének, vagy csinálnának. Az a baj, hogy ez csak engem zavar mert a kollégák szívesen csinálják hisz ilyenkor leülnek a székre és jó ráérősen elszöszmötölnek vele, tehát megpihennek sőt még macskás videókat is néznek. És ez csak egy a sok szarságból ezért készítettem az MI segítségével egy jobb szerkezetet amit ajánlok a főnök figyelmébe.

  1. A „csicskáztatás” kifejezés arra utal, amikor valakit alacsony rangú, sokszor megalázó feladatokra kényszerítenek, jellemzően a munkahelyi hierarchia miatt. Ez a gyakorlat gyakran jár együtt a munkavállalók kizsákmányolásával, mivel az érintettek kevés lehetőséggel rendelkeznek arra, hogy ellenálljanak vagy megváltoztassák a helyzetüket. A „csicskáztatás” kifejezés használata sok esetben a munkakörnyezet toxicitására és a munkahelyi erőviszonyok egyenlőtlenségére is utalhat. ↩︎

Legó QR kód

Mindig is lenyűgözött a QR kód működése és már próbálkoztam sokféleképp vele. A legújabb projekt pedig a Legó kockákból való kirakása volt. A gond csak az hogy nehezen lehet kiszámítani, hogy pontosan hány kockára lenne szükséged és hát otthon van-e annyi belőle. Hiába próbálkoztam nem boldogultam de rátaláltam a Brick QR code honlapra ami mindent megold, igaz nem ingyen de nekem megérte. Egyszerűen csak bemásolod a kód tartalmát és generál egy részletes útmutatót (pontosan olyan útmutatót mint amit a boltba vennél egy Legó szettnél) de a legnagyszerűbb, hogy három lehetőség közül választhatsz ahonnan beszerezheted a kockákat (az egyik a hivatalos Legó bolt). Én a Brick Owl-t választottam mert ez a „legnagyobb független LEGO ® piactér”. Az eredmény alább látható, nekem megérte csak még valahogy fel kell tegyem a falra. A következő talán a tetoválás lenne de az elsőre nagyon őrültnek hangzik.

Öncenzúra

Warehouse manager showing inventory data on a tablet to a colleague

Eredetileg itt egy olyan bejegyzés volt látható, két napig ami rossz fényben tüntette fel az én drága főnökömet. Hosszas habozás után kitöröltem (bocs Laci) elsősorban a bumeráng effektus miatt. Mindenki olyan amilyen, lehet szeretni vagy sem. Vagy megszokod vagy megszöksz (ami valljuk be nagyon nehéz). Ezért csak azt tudom mondani hogy amíg van lyuk a fenekemen addig ne szóljak semmit csak örvendezzek ebben a furcsa világban és álljak be a sorba. Egyébként is hallgatni arany de nem osztom a történet főhősének a véleményét aki kissé furcsán viselkedik velem (igen kijelenthetem, hogy csicskáztat). Ha pedig vallásos vagy akkor bízhatsz abban, hogy ki mint veti ágyát úgy alussza álmát és jobb ma egy domina mint holnap száz orosz. Az alábbi dalt pedig neki dedikálom…

Bikefitter

Ha most kérdezne meg a tanító néni, hogy mi szeretnék lenni akkor rögtön rávágnám, hogy bikefitter1 (sajnos magyar megfelelője nincs). Nem kell hozzá más csak egy kisebb iroda a sarkában egy csontvázzal, egy nagy tévével a falon és egy olyan szerkezettel a közepén ami távolról egy szobakerékpárnak tűnik. A nyergén egy szenzoros sapka található ami kommunikál a számítógéppel (és a dedikált szoftverrel). Szóval bejön az amatőr országúti biciklis (érdekes, hogy hegyi kerékpárost még nem láttam) a saját járgányával és elpanaszolja, hogy kényelmetlen neki a bringa. A bikefitter pedig leméri és átviszi a gépre a beállításokat, utána pedig ráragaszt még egy csomó szenzort a lábára és megkéri, hogy pedálozzon. Maximum egy óra alatt rájön, hogy mi minden nem volt optimálisan beállítva majd módosítja a delikvens bringáján az ülés magasságát a cipő stopliját a kormány dőlésszögét stb. Időnként lecsatolja a csontvázról az ülepét és ráteszi egy nála kapható jobb ülésre, hogy demonstrálja az igazát. És mindez mondanom sem kell, hogy nagyon drága mulatság. Elgondolkodtam, hogy ha én nyitnék egy ilyen stúdiót akkor rövid időn belül le is húzhatnám a rolót hisz senki nem kopogna az ajtómon mert Nagyváradon az országúti kerékpározás annyira egy szubkultúra, hogy simán le tudod élni úgy az életet, hogy nem fogsz látni az utakon egyetlen egy ilyen biciklist. És az öregek pedig kiröhögnének mert annyi meséjük lenne a sportolási kalandjaikról ami arról szólna, hogy sisak nélkül síeltek, gumicsizmában ami dróttal volt rögzítve a síléchez és annyira jó volt nem mint most amikor a Z generációs sihederek szlalomozva rollereznek a járdán…

  1. A bikefitter, vagy kerékpár beállító, olyan szakember, aki segít a kerékpárok optimális beállításában a bringázók számára. Célja, hogy a kerékpárosok kényelmét, hatékonyságát és teljesítményét maximálja a megfelelő méretű kerékpár, az ideális pozíció és az ergonomikus beállítások révén.
    A bikefitter általában figyelembe veszi a következő tényezőket:
    Személyes testalkat: Magasság, lábméret és testtartás.
    Használati cél: Versenykerekezés, túrázás, vagy hobbi szintű használat.
    Kerékpár típus: Az eltérő típusú kerékpárok (hegyi, országúti kerékpár, stb.) különböző beállításokat igényelnek.
    Tartózkodási idő: Hosszú távú kényelem és teljesítmény szempontjából.
    A bikefitting folyamata magában foglalja a kerékpár különböző részeinek állítását, például a nyereg magasságát, a kormánymagasságot és a távolságot, hogy a kerékpáros optimálisan tudja kihasználni a kerékpár adta lehetőségeket. ↩︎

Magas ágyás

Three people gardening among raised beds at Liberty Street Community Garden

Olvastam, hogy a helyi önkormányzat indítana egy közösségi kert programot lakóparkokban (blokkoknak hívják errefele) élőknek. Ilyen eddig még nem volt itt csak sövények, virágok és gyümölcsfák meg az elhanyagoltság. Biztos lesznek kertészkedni vágyó lakósok, főleg a nyugdíjasok körében mert a városi terepjáróval közlekedő, kacsaszályú, szőke nőt nem látom ilyennek. De amiről írni szerettem volna az az un. magas ágyás ami szintén nem helyi találmány. A lényege, hogy egy deszkákból álló keretben van a föld és körülötte pedig sóder így nem kell görnyedni és kora reggel sem kell gumicsizmát húzni mert nem deres fűben mászkálsz. A hátránya, hogy idővel elkorhad és kevesebb hely marad a termőföldnek. Bevallom, hogy nem szeretek kertészkedni de így kipróbálnám magam viszont az egész kockázata az, hogy egyenlően kellene megosztani a munkát meg a termény elosztását sőt kerítés mögé kellene zárni a guberálók hada miatt.

Post Navigation